| AKTUÁLIS | |||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
| ROVATOK | ||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
| Diéta? |
Nem szeretem ezt a szót. Számomra a diétázás egyenlő a hosszantartó szenvedéssel, lemondással, kínnal, sok esetben kudarccal, csalódással. Az egyetlen előnye az, hogy egyszer talán véget ér.De mikor? Talán amikor elértük a hőn áhított ideális testsúlyt. Akkor boldogok vagyunk, örülünk, sikerült, végre azt ehetünk, amit akarunk, hiszen végigcsináltuk, elértük a célunkat.
Egy reggel aztán arra ébredünk, hogy azok a kilók, amelyektől hosszú szenvedés árán megszabadultunk, észrevétlenül alattomos módon megint rajtunk vannak. A legrosszabb az egészben, hogy visszaszednünk sokkal hamarabb sikerült, mint leadnunk. Ráadásul ezek a kilók - annak ellenére, hogy a mérleg nem mutat többet, mint a kezdet kezdetén- valahogy többnek tűnnek, formátlanabbnak, szélesebbnek löttyedtebbnek látjuk magunkat. Kezdődhet minden ellőről újra és újra…. Rengeteg diétázási tanáccsal, ötlettel, tuti módszerekkel találkozhatunk nap mint nap. Lemondás nélkül gyorsan sokat fogyhatunk! Legalábbis ezt ígérik. A valóság azonban teljesen más. Fitness versenyzőként a felkészülésemnek, az edzések mellett nagyon fontos része a megfelelő táplálkozás. Ezért szinte minden létező módszert kipróbáltam már. Azok a diéták amelyekkel valóban gyorsan lehet eredményt elérni a legtöbb esetben nagyon szélsőségesek, komoly lemondással járnak (pl.: fehérje alapú diéta) sokak számára nem megvalósíthatóak, komoly mellékhatásokkal járnak ( feszültség, rossz közérzet, kimerültség, gyengeség), ártalmasak az egészségre. Ha ezen diéták valamelyikét sikerül is végigcsinálnunk úgy, hogy elértük a kívánt testsúlyt, és még az állásunk is megvan, a családunkat sem kergettük az őrültbe, nagy valószínűséggel vissza hízzuk a leadott kilókat amint visszatérünk a „normális” táplálkozásra. Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, ha az egyoldalú étkezés miatt nem károsodott az egészségünk. A kevésbé szélsőséges megoldások nagyobb kitartást igényelnek, hosszabb ideig tartanak. Az egészségre ugyan közel sem olyan ártalmasak, de sokan feladják, abbahagyják, mivel hosszú a célhoz vezető út. Ugyanakkor itt is fennáll a veszély, hogy amint visszatérünk régi életmódunkhoz, visszaszerezzük régi kilóinkat is.
Mi akkor a megoldás? Úgy gondolom, hogy ahelyett, hogy folyamatosan új és új diéták után kutatnánk sokkal egyszerűbb lenne egészségesen táplálkoznunk. Aki rendszeresen vagy kizárólag egészséges ételeket fogyaszt, annak általában optimális a testsúlya, és sokkal ritkábban keresi fel orvosát különböző betegségekkel. Az egészséges táplálkozás nem egyenlő a diétázással. Vannak élelmiszerek, amelyek ugyan nem hizlalnak, diétásak, de egyáltalán nem nevezhetők egészségesnek. Gondolok itt a különböző light termékekre, amelyek szénhidrát illetve zsírtartalma ugyan kevesebb, de tele vannak édesítőszerrel, tartósítószerrel, színezékkel. Szervezetünknek ezekre nincs szüksége. Ugyanakkor van rengeteg olyan élelmiszer, amely nem diétás,- a legtöbb fogyókúrás módszer nem is engedi a fogyasztásukat-, de magas vitamin és ásványi anyag tartalma miatt egészséges. Ilyen például a méz, dió, banán, szőlő, és a különböző teljes kiőrlésű gabonából készült tésztafélék. Ezek fogyasztása,- természetesen mérsékelt módón- jó hatással van testünkre, egészségünkre. Én az egészséges táplálkozásra való „átállást”, úgy kezdtem, hogy igyekeztem kiiktatni étrendemből minden olyat, ami fehér lisztet, fehér cukrot, és fehér rizst tartalmazott. Ez első hallásra drasztikusnak tűnhet, de a fehér liszt tökéletesen helyettesíthető teljes kiőrlésű barnaliszttel, a rizs barnarizzsel, a fehér cukor pedig mézzel, szőlő vagy gyümölcscukorral. Így gyakorlatilag ugyanazokat ettem továbbra is, amit előtte, csak más alapanyagokat használtam. A legtöbb étel izén nem is éreztem a változást. Természetesen volt olyan, ami először furcsa ízű volt, később azt is megszoktam, de ami a legfontosabb: nem kellett lemondanom sem az édes ízről, sem a kedvenc ételeimről. Második lépésként elkezdtem tudatosan figyelni arra, hogy naponta több alkalommal fogyasszak zöldséget, gyümölcsöt, lehetőleg frissen, nyersen. Szépen lassan igyekeztem leszokni a „mű” élelmiszerekről. Mióta versenyszerűen sportolok annyiban változtattam táplálkozásomon, hogy az előzőleg említett egészséges, de magas szénhidrát illetve zsírtartalmú ételeket csak a délelőtti órákban fogyasztom, naponta többször eszem, de mindig csak kisebb adagokat ( a napi három főétkezés mennyiségét öt-hat részletben eszem meg), és lefekvés előtt három órával már nem fogyasztok semmit. Ennek köszönhetően versenyidőszakon kívül is tudom tartani a fitness formámat, szinte semmiről sem kell lemondanom csak a versenyek előtti hetekben, de akkor is sokkal könnyebben állok át az extrém szálkásító diétára, mint azok a versenyzők, akik nem fordítanak elég figyelmet a megfelelő táplálkozásra szezonon kívül, és ilyenkor nagyon sokat híznak. Az egészséges táplálkozás egy életre szóló, hosszú távú befektetés. Én ennek köszönhetem, hogy a mindennapok feladatai mellett marad energiám a rendszeres edzéshez. A versenyidőszakokban bírja a szervezetem a nagyon kemény megterhelést úgy, hogy a háziorvosommal csak a kötelező rutinvizsgálatok alkalmával találkozom. Mindezek eredménye, hogy az elmúlt év minden megmérettetésén a dobogón, a bajnokok között állhattam. |