Már nagyon sokszor utaltam arra, hogy a testépítésben és a fitnessben milyen nagy szerepe van a megfelelő táplálkozásnak. Az eredményeink 70%- ban azon múlnak, hogy mennyire vagyunk képesek betartani azt a fajta speciális diétát, melyet sportágunk megkíván. Lehet, hogy nem is jó szó ebben az esetben a diétát használni, hiszen egy jól összeállított diétás étrend általában változatos, kiegyensúlyozott, megfelelő arányban tartalmaz minden tápanyagot, amelyre a szervezetnek szüksége van.

Az adagok ugyan kisebbek, de hát ugye ez a lényeg, hiszen aki belekezdett fogyni szeretne. Ebben az esetben ha hiányérzet támad az inkább pszichés, mint tényleges éhség, csak a rossz szokások, és az eltorzult ízlés próbál eluralkodni, de a szervezet hálás a minőségi életmódért. A testépítőknél ez egyáltalán nem így van. A mennyiséggel általában nincs baj, főleg a tömegnövelés szakaszában. Sőt! Ilyenkor félelmetes mennyiségeket kell megenni ahhoz, hogy izomtömeget tudjon magára építeni, természetesen nagyon kemény edzés mellett a sportoló. Lehet, hogy első hallásra nem tűnik nehéznek háromóránként enni jó nagy adagokat és mellé 3-4 liter vizet meginni, de hosszú hónapokon keresztül ez közel sem olyan egyszerű. Azért sem, mert elég rövid azoknak az ételeknek a listája, amelyből válogathat egy bodybuilder, ha komolyan veszi a felkészülését, és nem akar az izomtömeg mellé jó nagy adag zsírt is magára szedni. Amit persze megtehet, de akkor a szálkásítás időszakában nehezíti meg a saját életét, és ha az időzítés rosszul sikerül, a verseny napjára nem lesz tökéletes formában az izomzata. Ez a fajta táplálkozás egyáltalán nem mondható változatosnak és kiegyensúlyozottnak. Megterheli a szervezetet, főleg az emésztőrendszert. Nagyon sok táplálék kiegészítőre van szükség, mert az étkezésekkel nem jut be annyi vitamin és ásványi anyag amennyi kell, az egészség megőrzéséhez.  Vannak testépítők, akik 3-4g fehérjét esznek testsúly-kilogrammonként naponta, elsősorban csirkemell formájában. Ami egy 100kg körüli sportolónál 1,2 - 1,5 kg csirkemellet jelent. E mellé természetesen szükség van szénhidrátra, amely egy „ekkora” ember esetében 1 kg burgonya vagy rizs, 1 kg zöldség némi zabpehely. A változatosság abban merül ki, hogy a csirke helyett egy - egy étkezésnél a tojás vagy a hal is szóba jöhet, időnként sovány marhahús. A tejtermékektől egyesek teljesen elzárkóznak, van aki a sovány túrót azért időnként felveszi az étlapjára. Ilyenkor könnyebbséget jelent, hogy legalább fűszereket lehet használni és annak ellenére, hogy egyhangú de legalább van íze az ételnek. Verseny előtt pár héttel a szénhidrátot fokozatosan csökkenteni kell, a fehérjebevitelt tovább növelni. A szálkásítás szakaszának végén már a sót is meg kell vonni a vízvisszatartás miatt. Ez a legnehezebb időszak a táplálkozás szempontjából, aki nem hiszi, próbálja meg megenni a csirkemellet natúr, só nélkül elkészítve. De ezzel még nincs vége a „megpróbáltatásoknak”. Az utolsó héten, a tökéletes forma érdekében napról napra vissza kell venni a folyadékot annyira, hogy az utolsó napokban már csak 1-2 dl, a verseny napján nulla a folyadékbevitel. Aki már valaha végigcsinált egy felkészülési időszakot, biztosan egyetért velem abban, hogy a szomjúság elviselése a leginkább emberpróbáló feladat egy versenyző életében.Azért tartom egyedülálló sportnak a testépítést, mert a nehézségét és a szépségét is az adja hogy ide kevés a tehetség és a fáradhatatlanság, az átlagon felüli teherbírás. Az edzőtermen kívül is minden nap és minden pillanatban tudatosan kell élni, nem lehet hibázni